Irodalmi szempontból Műfaj, ahol az író személyes véleményét, gondolatait, érzéseit ismerteti röviden. Egy témáról, jelenségről szóló részletes elemzés, vizsgálat.
Etikai értekezés : Akarat, Erény, Szeretet
(part 2)
Az embereket a szabad akarat választja el az
állatoktól. Az akarat akaraterőn alapul, az erős akaratú emberek
jellemesek és nagy önuralommal rendelkeznek.
Önuralom-> érzelmeink, indulataink, testünk feletti uralom gyakorlását jelenti. Illem -> a társas viselkedés szabályok összességét jelenti Temperamentum ->vérmérséklet, alaptermészetből fakad, öröklőjük Jellem (karakter) -> születésünkkor vagy utána alakul ki, tulajdonság, személyiségünk része.
Az erény az erkölcs fogalmával helyettesíthető lelki jelenséget takar.
Személyes erények-> önérzet, alázat, szerénység, becsület, hűség, türelem Közösségi˛/ társadalmi erények ->udvariasság, igazságosság, önzetlenség, tolerancia, tisztelet. Karakter ideológia erények -> kedvesség, bölcsesség, higgadtság, lelkesség. Hivatalbeli erények -> hivatástudat, szellemi igényesség, szakmai becsület, kreativitás.
Önismeret-> önmagunkról alkotott ismeretek összessége. Énünk tudatos ismerete, reális valóság alapján azaz helyes önkritikával. Az önszeretet önbizalmon alapul (túlzott önszeretet=önimádat, önszeretet hiánya = kisebbségérzés)
A szeretet a lelki jelenségek egyike, annyit jelent, hogy őnzetlenül elfogadjuk a másik embert, alkalmazkodunk hozzá, segítünk neki és tiszteljük.
A szeretettnek több fajtája van : Szerlem-> A szerelem a szeretet legnagyobb kiteljesedés, idővel szeretetté alakul, válásnál gyűlöletté. Gyerek iránti szeretet-> egy kötelezettség a gyerek felé, önzetlen, viszonzatlan. Szülői szeretet-> hálával tartozik a gyerek, felnőtt korában gondoskodnia kell a szülőről. Testvéri szeretet-> nem választható vérségen alapul, tisztelniük kell egymás és szüleinket. Baráti szeretet-> ezt az egyet választhatja az ember önmaga. Rokonszenv, közelség, hasonlóság alapján. Az ajándékozó szeretetet a társadalom tagjai nyújtják egymásnak, megtanulnak adni és kapni.
Szeretet nélkül nem lehetünk jók, ezért alapérték.
A barátság szövetséget, társaságot, bajtársiasságot jelent. Külső hatás nélkül erőszak nélkül önállóan választható. Főbb típusai rokoni szolidaritás, érdekkapcsolat, alkalmi kapcsolat. A szabad akarat napjainkban egyenlő az akarom szóval, és lassan semmi nem választ el minket az állatokról. Az akarom szó ige, cselekvést, történést, létezést fejez ki, Valamilyen cselekedetre készül, vagy kész tenni valamit, azaz határozottan, eltökélten, belső öntudatból tesz valamit. Az akarom szó belső szabadságot, függetlenséget feltételez, nagy nyomatékkal már-már parancsol. Az akarat szó főnév, tehát élőlényeket, tárgyakat, gondolati dolgokat nevez meg. Olyan lelki törekvés ami tudatos, szándékos elhatározás valaminek a megtételére. A két szó cseppet sem egyenlő, így az értelmezése sem egyenlő és a használata sem. A téves használat vagy a téves értelmezés miatt, szerintem kialakult egy társadalmi félreértés. Így az akaratos emberek többen vannak, mint a tudatos akarattal redelkezők. Az önuralmat kevés szülő tanítja, vagy gyakrolja így egyértelműen hiányzik a társadalomból. Kevesen tudják uralni érzelmeiket, indulataikat na és a testüket. Az illem szó hallatán sokan nevetnek, sokan csak néznek....A társas viselkedés szabályait már 8-9 éves gyerekek is figyelmen kívül hagyják, sokukat meg se tanitják, hogy ha be megy valahova köszönjön. Az illetlenség inkább jellemző társadalmunkra szerintem. A jellem ugye kialakult tulajdonság, a környezetben előforduló elvektől is függ, így sajnos a jellemtelen emberek sokasága kezdi többségen lenni, így az alavető bizalom is kissebb másokkal szemben. A temperamentumot már nem az örökölhető alaptermészet közé sorolom, inkább a felvett szokásokba tenném. Sokesetben dominacia kimutatására használják manapság. Az erényekbe nem kezdek bele most bele mert azokat együtt szeretném majd összegezni. Az önismeretet egyén szinten máshogy ételmezzük és sokszor ugy érzem ez haonsló mint Narniabaaz átjáró, csak még kicsit varázslós is mint avolt nincs szoba, mert egyik nap ilyenek az emerek másik nap olyanok, ebből vélem azt, hogy ez az önismret olya lehet nint valami túlvilági jelenség, megmagyárázhatattlan. A szeretetet nem is boncolgatom, mert az szintén mindenkinek mást jelent, egyszer lehet irok róla, de az nem most van. Viszont azt valljuk be a bartáság igen is jó dolog, hiszen ha valóban jó barátaid vannak, akkor oda-vissza jól műkodik a fent említett ajandékozó szeretet. Azt nem tudom hogyan kéne értelmezni, ha valaki a kollégáin kívül nem tud barátokat felsorolni, de szerintem ott valami önértékelési hiba van.
By SzuperAnyu ®
Etikai értekezés tőlem!
Etika jelentése Erkölcstan. Etikus jelentése Erkölcsös magatartás. Etikátlan/Erkölcstelen jelentése rosszat cselekszik. Morál Latinul Erkölcsöt jelent. Morális jelentése Erkölcsös magatartás.
Az erkölcs azaz a morál társadalmi normák, szabályok, elvárások, parancsok, értékítéletek összessége, mely magatartásunkat, cselekedeteinket a társadalmi jó érdekében szabályozzák. Az erkölcs megszegése nem jár büntetéssel, kontrollja csupán a lelkiismeret.
-->Erkölcsi Alapértékek: Tudás, Remény, Szeretet, Hit, Becsület, Szabadság.
-->Erkölcsi Célérték: Boldogság, Belső harmónia, Jólét, Igazság.
-->Erkölcsi Eszközérték: Bátorság, Fegyelmezettség, Engedelmesség, Tapintat, Udvariasság, Tisztelet, Megértés.
Szókratész szerinte jó az, aki inkább elszenvedi a bajt, mint okozza. Minden ember értékrenddel rendelkezik, tehát különbséget tud tenni jó és rossz között.(fontos még az Etikett azaz a formális magatartás szabályai) A jó cselekvés értéket közvetít, a rossz cselekvés romboló hatású.
-->A jó cselekedet következményei: elismerés, viszont szeretet, jutalmazás, jó érzés.
-->A rossz cselekedet következményei: megvetés, büntetés, lelkiismeret furdalás, elmarasztalás.
A rossz a jó hiányát jelenti, olyan cselekedet amely magunk és mások személyiségét rombolja, károsítja, és nem hordoz értéket. A cselekedet tudatos és szándékos elhatározás előzi meg. A felismeréshez szükséges a valóság helyes ismerete, helyzetismeret, és önismeret. Cselekedeteinket mindig motiválja valami. Az erkölcsös cselekedet kulcsfogalma a felelősség, hiszen az ember felelős szándékaiért, tetteiért és a következményekért. A lelkiismeretet Értékérző képességnek is nevezhetjük, én-képünket tükrözi.(tankönyvi leírás szerint Színyei Merse Pál gimnázium Urbán Mariann Történelem szakos tanár vázlata alapján)
Tehát ezek az alapok amiket manapság Etika órán tanítanak, és ezt is csak gimnáziumban azaz érettségit adó iskolákban oktatják mint önálló tantárgyat.
Az Erkölcsi célérték is egyértelműen változott. Napjainkban a boldogság és belső harmónia háttérbe szorult a szétesett családi minták miatt. Az egyéni szerepek használat összemossa a szerep jellegét, pl nő és férfi helyes szerep használata,
Végül az Erkölcsi eszközértékek szerintem más felhasználási helyekre kerültek, a viselkedési normák befogadásának hiányában, vagy valamilyen vallási, szokási okokra hivatkozva elutasítja a társadalmi normákat, továbbá el sem sajátítja sokszor fel sem ismeri a normálisat. Mindenben bátrabbak az emberek manapság és nem kötik magukat Etikai írott vagy íratlan szabályokhoz. A bátorság sok esetben negatív cselekedethez rendelik a vagányság szóval párosítva. Fegyelmezettséget, engedelmességet csak olyan helyen tapasztalok, ahol iskolázott egyének végeznek munkát, sajnos iskolázottsághoz kötöm az alázat szót is és neveltetéshez, mint célérték fel sem merül az alázat. A tapintat szintén kezd háttérbe szorulni, mert hiányzik az egyének többségénél az empatikus oldal azaz a beleérző képesség, így legtöbb esetben a tapintattalanság dominál. Az udvariasságot szintén neveltetéshez, és iskolázottsághoz kötöm, és itt is társadalmi szinten van eltűnőben az írott és íratlan illem és etikai kódex tartalmának helyes használata a mai vegyes társadalmakban. A tisztelet szóval szintén hadilábon áll a társadalom, így a mindennapokban tiszteletlenség a kifejezési forma minden csoportban. A megértés türelem hiányában, és az anyagi érdekek okán ideig-óráig működik csak. Ha mégis szerepel az egyén eszköz értékei között a megértés akkor az nagyon-nagyon ritka, és tudjuk a kivétel erősíti a szabályt.
A társadalmi különbségek sajnos mindig erkölcsi - morális romlást okoznak. Én inkább így fogalmaznék felhígul az értékérző képességünk és minden egyén én-képét kivetítve, a teljes elfogadást követelve képviseli magát a társadalomban.
Találtam egy oldalt ahol 2019-ben azt írták az emberiség egyetemes erkölcsi kódexe 7 pontban szedve így néz ki
->1: Segíts a családodon.
->2: Segíts a mikroközösségen.
->3: Viszonozd a szívességet.
->4: Légy bátor.
->5: Tiszteld előljáród.
->6: Légy igazságos,
->7: Tiszteld mások tulajdonát.
Kiváncsi lennék egyet értesz-e vele, hozzászólni ér, és akkor értekezés, ha beszélgetés is folyik róla...
By SzuperAnyu Ⓡ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése